LMSZ - Fázisjavító kondenzátor
A fázisjavító (induktív meddőenergia kompenzáló) berendezések valódi műszaki állapotának megítélése nem függ minden esetben az elosztói villamosenergia-számlák meddőenergia díjától. A korszerű automatikák kiiktathatják a szabályozási körből a berendezések által üzemeltetett hibás alkatrészeket, így nem maradnak tartalékfokozatok a normál működéshez, azaz a berendezések teljes körű, időszakos karbantartása feltétlenül szükséges.
A villamos berendezéseket, az első ellenőrzést követően, az adott üzemviteli jellemzők függvényében meghatározott legnagyobb gyakorisággal ajánlott szemrevételezni és megvizsgálni. Az ellenőrzés legkisebb gyakoriságára vonatkozó szabályt, nemzeti jogszabály határozhatja meg.
A periódusonként elvégzett szemrevételezési és műszeres vizsgálatot, a szerkezetek és berendezések – szakképzett személyek által végzett – rendszeres (folyamatos) karbantartása helyettesítheti.
A fázisjavító berendezések időszakos karbantartása, azok tényleges állapotának meghatározásához szükséges. Az ellenőrzés alkalmával kontrollálható, hogy a berendezés vagy annak valamely része nem hibásodott-e meg olyan mértékben, hogy annak használata már ne lenne biztonságos, illetve a szemle során az is kiderül, hogy a létesítési előírásoknak megfelel-e. Ezen ellenőrzéseknek ki kell térnie a változás hatásainak vizsgálataira is, amely eltér attól, amire az adott fázisjavító berendezés eredetileg készült. (Például: villamos hálózati kép megváltozása, zárlati teljesítmény megváltozása, szokásosan felvett hatásos teljesítmény növekedése, fogyasztók jellegének, összetételének módosulása, felharmonikus viszonyok megváltozása stb.)
Karbantartási szerződés megkötésének hiányában a (fázisjavító) berendezéseket gyártó vállalatok ma Magyarországon, a gyakorlat szerint 1-3 év közötti garanciaidőt vállalnak. Ez függ az adott berendezés típusának megállapításához rendelkező információtól (információszolgáltatás), valamint a gyártó szakmai felkészültségétől, hogy az adott technológiára jellemző hálózati hatások felismerésében megfelelő-e.
A karbantartási szerződések általánosságban a vállalt feltételek rendszerének összessége, mely lehetővé teszi a garanciaidő hosszabbítását, illetve annak letelte után a szerződés időtartamára vonatkozóan a berendezés üzembiztos működését és a nem rendeltetésszerű működésből származó költségek megtérítését.
A fázisjavító berendezések karbantartási folyamatának első lépése a szemrevételezés (a szakkifejezés meghatározása az MSZ EN 2364-610:2003 alapján: “A villamos berendezés bármely érzékszervet alkalmazó megvizsgálása a megfelelő kiválasztás és szerelés, ellenőrzés céljából”).
A szemrevételezés során az alábbiak ellenőrzése szükséges:
- alkatrészek (kondenzátorok stb.) felületi (látható) sérüléseit,
- a vezetők megfelelő megválasztását és állapotát,
- a vezetők (nulla és védővezető is!) csatlakozásainak megfelelőségét,
- a megfelelő leválasztó- és kapcsolóeszközök meglétét és alkalmas elhelyezését,
- adattábla, kapcsolási rajzok, figyelmeztető feliratok meglétét és az azoknak való megfelelőséget,
- az adott helyiség hőmérsékleti viszonyait és a berendezés megközelíthetőségét
A felsorolt ellenőrzések egy részét a villamos berendezés, feszültség alatti állapotában is el lehet végezni, azonban feltétlen szem előtt kell tartani, hogy a fázisjavító berendezés leválasztása a villamos hálózatról önmagában nem elegendő, mivel az áramváltó szekunder oldali sorkapcsának rövidre zárása, illetve a kondenzátoregységek kisütése (és annak ellenőrzése) is szükséges. Amennyiben a berendezés lekapcsolása nem kivitelezhető az üzemvitel folytonosságának okán, úgy az ellenőrzést ennek megfelelően és figyelembe vétele mellett kell elvégezni (FAM – Feszültség Alatti Munkavégzés).
A szemrevételezés után a nem megfelelőnek minősített elemek egyedi ellenőrzése, majd ezen eredmények függvényében azok javítása és cseréje szükséges.
A szemrevételezés során nem megállapítható hibák feltárása érdekében a karbantartás folytatásaként műszeres vizsgálat elvégzése szükséges.
A vizsgálathoz használandó mérőműszer típusát a feszültség megléte, illetve annak hiánya (lekapcsolt állapot) határozza meg.
A feszültségmentes állapot műszeres ellenőrzésének fontosabb elemeit a következőkben ismertetjük.
Az ellenőrzés során minimum elvégzendő feladatok a következők:
- a fokozatok alap harmonikusra (50 Hz) vonatkoztatott kapacitív meddőteljesítmény-értékeinek (kvar) vagy kapacitásának (µF) műszeres mérése (pl.: Fakometer műszerrel),
- az eredmények megfelelő dokumentálása (pl. egy kondenzátor-mérési jegyzőkönyvben),
- folytonosságmérés segítségével a kondenzátor-mágneskapcsolók, biztosítóbetétek állapotának felmérése.
További ellenőrzések, melyeket szintén szükséges végrehajtani:
- a mechanikai kötések ellenőrzése és amennyiben szükséges után húzása (hozzáférhetőség?!),
- a berendezés szellőztetéséből eredő szennyeződések megszüntetése (por eltávolítás, szűrők cseréje),
- a feltárt és javítható hibák azonnali megszüntetése,
- minden, javított és azonnal nem javítható hiba munkalapra történő rögzítése, valamint anyagszükségletének megjelölése (pontos típussal)
Tilos ismételt feszültség alá helyezni a nem javítható hiba kategóriájába tartozó berendezést vagy alkatrészt, ezért feltétlenül gondoskodni kell a feszültségmentes állapot fenntartásáról! A fázisjavító berendezés újbóli feszültség alá helyezése alkalmával lehetőség adódik a vezérlő automatika egységének beállításai ellenőrzésére és szükség szerinti módosítására. Amennyiben erre van mód, úgy az automatikus egység és az elszámolási fogyasztásmérő „együtt járását” is elengedhetetlen ellenőrizni és javasolt az elszámolási fogyasztásmérő hiánytalan adattartalmának „kiolvasása”, illetve annak helyszíni kiértékelése.
A fázisjavító berendezések karbantartása során a berendezések üzembiztonságos működése és a villamosenergia-számlán jelentkező meddőenergia díjak megszűnése érdekében nélkülözhetetlen a tapasztalt szakértő bevonása.
Vegye fel velünk a kapcsolatot!
Kérjen visszahívást vagy ajánlatot az alábbi form kitöltésével és kollégáink hamarosan keresni fogják a megadott elérhetőségeken.